Újdonságok a gyógytorna-fizioterápiában

máj 15, 2019

Sok ember fejében a gyógytorna úgy él, mint az a mozgás, mely során idős emberek emelgetik a lábaikat vagy kezeiket.

Újdonságok a gyógytorna-fizioterápiában

A mai gyógytorna inkább hasonlít egy gépészmérnök vagy egy építész munkájához, mint rutinszerűen végrehajtott gyakorlatok sorához. A XX. század nagy fejlődést hozott a gyógytorna területén is.

  • 1906-ban egy Angol neurológus Sherrington megalakította a neurológiai reflexek elméletét.
  • Magyarországon elsőként 1912. május 1-jén Madzsar Alice nyitja meg a Ménesi út 8. szám alatti Funkcionális Torna Tanítóképző Intézetét (a húszas évek végétől Madzsar Alice Intézet). A testkultúra a tornán túl jóval általánosabb életmódrendszert is jelent, melynek célja a civilizációs vívmányokkal együtt járó ártalmak, kedvezőtlen munkakörülmények, kevés mozgás stb. ellensúlyozása. Ebben a rendszerben a táplálkozás, az öltözködés, a levegő, a fürdő vagy a lakáskörülmények egyaránt fontosak, és az egész képzés elsősorban a prevenció jegyében zajlik, bár sikerrel kezel már kialakult rendellenességeket is. Madzsar Alice gyorsan meghaladja Mensendieck rendszerét, és az évek során mintegy 6000 saját gyógytornagyakorlatot állít össze. Mai szóval egyfajta testtudati munkát végez, nagyobb fokú testi önismeretre és tudatosságra nevel, ahol a mozgás mellett-előtt a légzésnek jut kulcsszerep. Ő volt egyébként Magyarország első „hivatalos” védőnője. 1920 körül gyógytornát tanít. 1922-től elindul a tanárképzés is az iskolában. Az oktatás kétéves volt, délelőttönként gyakorlati, délutánonként pedig elméleti tárgyakat tanítottak. Madzsar Alice utóélete, emlékezete mind ez idáig elsősorban gyógytornászi tevékenységére irányult. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának Fizioterápiai Tanszékén zajló gyógytornászképzésben máig a tananyag része a női, a terhestorna, a gyerektorna. A klinikai gyógytorna, a pulmonológia ugyancsak hivatkozik rá. Az ízületek korrekcióját, a saját helyzet érzékelését lehetővé tévő tükör és meztelen torna szintén a ma proprioceptív gyógytornaként használatos módszer előzményének tekinthető.
  • Az 1930-40-es években kialakított PNF módszer, melyet Dr Herman Kabat és Maggie Knott gyógytornász alakított ki, majd 1950-ben tovább fejlesztett, és 3D diagonális mintákat hoztak létre, amely az ember normál motoros működésén alapul. Az első úttörő, aki használta a módszert Dorothy Voss volt, aki úgy definiálta, hogy serkenti a neuromusculáris rendszer aktivitását a proprioceptorok működésén keresztül. Az izmoknak szinergizmusban kell működniük azért, hogy mozgás jöhessen létre. A mozgások megkövetelik az izmoktól, hogy feszüljenek és ellazuljanak az alap mozgások során. Ha ebben a működésben hiba keletkezik, akkor az izmok nem aktiválódnak, vagy gátolttá válnak a mozdulat végrehajtása során. Ezáltal megbomlik az egyensúly a mobilitás és stabilitás között. Bár 1994-ben meghalt Dr. Kabat, a mai napig tart a legújabb kutatások integrálása a PNF-be.
  • Ida Rolf Strukturális Integrációs elmélete az 1960-as években kristályosodott ki. Mely szerint a test alakját és az egyes testrészek egymáshoz képesti elhelyezkedését a kötőszöveti feszültségháló adja meg, amely minden sejtet összeköt, amibe izmaink, szerveink, keringési és idegrendszerünk bele van ágyazva. A Rolfing célja az emberi test szerkezetének reorganizálása, integrálása egy ideális, a gravitációval harmonizáló belső függőleges vonal körül.
  • Dr. Vladimir Janda az 1950-60-as években a szenzoros és motoros rendszert az emberi mozgások kontrollálásában végzett együttműködése miatt szenzomotoros rendszernek nevezte. Az egész szenzomotoros rendszer egy működési egység, ha egyik részében változás következik be, a rendszer adaptációval válaszol valahol máshol a rendszeren belül. A Janda módszer az instabilitásban közrejátszó izom diszbalanszokat próbálta feltérképezni, összefüggésben a központi idegrendszer szabályzó működéseivel. szerinte a kombinált mozgás nem csak az ízületi stabilitástól függ, hanem fontosabb a propriocepció szerepe. A mozgások helyreállításában az első helyre az idegrendszer funkciójának helyreállítását teszi a motoros működések helyreállításán keresztül testhelyzetben.
  • Az 1970-es években jelent meg Janet G. Travell és David G. Simons könyve a Trigger pont Manual, ami a trigger pontok kezelésének, és feltérképezésének lehetőségét adta.

A mozgás szervrendszerén belül, az izmokban létrejövő pontok – trigger-, vagy tenderpontok – nagyon sok esetben kiváltó okai a különböző területeken jelentkező fájdalmaknak. Ebben az esetben “csomókról” van szó az izomzatban, illetve az izom-ín átmenetnél, amely sokszor nem nagyobb, mint egy borsó. Jellegzetessége azonban, hogy a trigger ponthoz mindig tartozik egy terület, ahová a fájdalom kisugárzik. A trigger pontok és tenderpontok ismeretének birtokában a fájdalom igazi kiváltó oka könnyen lokalizálható, amely pedig nagyon nagy segítség a betegkezelésben!

Manuálterápiák közül:

  • Prof. Karel Lewit 1951-től dolgozta ki a gerinc mobilizációs és manipulációs technikáit, mozgásszervi diagnosztikai módszerét
  • Brian Mulligan ausztrál manuálterapeuta módszerét egy megrándult ujjú fiatal páciens példáján fejlesztette ki, megpróbálta megérezni, hogy mi „tetszik” a lány ujjának. Mulligan szerint az ízületben egy pozíciós hiba van, ha ezt korrigáljuk, a beteg fájdalom nélkül tudja végezni a mozdulatot. A lényeg a fájdalommentes aktív mozgás, mely az agy számára a legerősebb input.
  • Freddy Kaltenborn és Stanley Paris oktatta a manuálterápiát, kialakította saját módszerét a mobilizáció és a kezelés területén. Kollégájával, Olaf Evjenth-tel megteremtették rendszerüket, amely mechanikus szempontból közelíti meg a manipulatív kezelést, szemben Maitland szöveti feszülés és reakció elméletével. Az ízületi receptorok kutatását tekintve mindkét módszer hiteles a fájdalom enyhítése és a mozgás visszanyerése szempontjából.
  • James Cyriax angol ortopédorvos kifejlesztett egy metódust a lágyrészek, különösen az ínak, szalagok befolyásolására, ezeket 1950-ben kiadott, gyógytornászok számára írt könyvében foglalta össze. Jól alkalmazható a csigolyaközti kisízület akaratlan elmozdulásakor, a keresztcsonti ízület meghúzódásakor. A metódus a végtagok ízületeiben, valamint a gerincoszlop csigolyáiban fellépő mobilitási blokkok észlelését, vizsgálatát és terápiáját teszi lehetővé. Cyriax-szindróma (VIII-IX-X bordaporc szubluxációja kisugárzó fájdalommal).
  • Robin McKenzie – 1954-ben véletlenül gyógyított meg egy krónikus panaszt a saját módszerével, mely pár éven belül ismert és oktatott lett. McKenzie-t ekkor még senki sem ismerte, és bár szakított a manuális technikákkal, nagyon fontos törvényeket fektetett le a fizioterápia törvényeiben, úgy, mint: nem a manuális technika az egyetlen, vagy elsőként alkalmazandó terápiás módszer egy derékfájás kezelése során, illetve McKenzie határozta meg, melyek a manuálterápia legfőbb kontraindikációi az ágyéki gerincen.
  • Geoffrey Maitland – Az 1960-as években sokat utazott a világban, Mennel, Cyriax és Stoddard különösen nagy hatással voltak rá. 1965-ben Maitland meghívást kapott Nagy-Britanniába, hogy tanítsa manuálterápiás technikáját és megragadta az alkalmat, hogy bevezesse új elképzeléseit
  • David S. Buttler gyógytornászként végzett 1978-ban, és 2010-ben doktorált. Általa kifejlesztett neurodinamikai kezelés lényege, hogy a perifériás idegek mozgási lehetőségeit, elakadásait vizsgálja, és az ezekből jövő ingerek agyban való leképződését, illetve az agy visszahatásait kezeli. a neurobiológiát a klinikai döntéshozatalba integrálja, és ezáltal a krónikus fájdalom kezelésében játszik úttörő szerepet
  • Terrier módszer – Dr. med Jean Christian Terrier (1918-1992), reumatológus, manuálterapeuta, fizioterápiás szakorvos volt Zürichben. Felismerte, hogy a masszázs és a manuálterápia együttes alkalmazásával eredményesen lehet javítani az ízületi funkciókat. Tapasztalati úton jutott ide, a reumatológiában alkalmazott infiltrációs kezeléseket megelőző palpációs betegvizsgálat során. Diagnosztikus eljárás egy terápiát eredményezett, amit „manipulatív masszázs” –nak nevezett el. A komplex mechanikus ingerterápia csökkenti a fokozott szegmentális szimpatikus tónust. A két hatás összeadódik, és erőteljesebb eredményt hoz létre. A speciális fogásokat és nyújtásokat közvetlenül az izom hasra és az ahhoz tartozó ínra, kötőszövetre adjuk. Ennek hatására az izomzat reflexesen ellazul, a fájdalom enyhül vagy meg is szűnik. A mozgást egyre nagyobb terjedelemben tudjuk végezni. Ennek hatására vissza tudjuk állítani a normál izomműködést, mozgást és testtartást. A lágyrészek nyújtásával a zsugorodott, rövidült képletek ismét nyújthatóvá válnak. Lazító hatása révén csökken az izom feszülése, mely megkönnyíti a mozgást.
  • Thomas Mayers Ida Rolf munkásságát követve 2001-ben megjelent könyvében – az Anatomy Trains-ben – bemutatta speciális oldószeres boncolásait, melyekkel bizonyítani tudta a test szerte jelenlévő kötőszöveti elemek összekapcsolódását, a Trigger pontok szóródásainak okát. Ezeket a fasciális láncokat nevezte „miofasciális meridiánoknak”. Elmélete egy holisztikus miofasciális stratégia kidolgozásával segítette a manuálterapeutákat a betegeik kezelésében. 12 meridiánt határozott meg, felületeseket, és mélyben fekvőket, melyek együttes működése adja meg a test működését.

A PNF-en és Thomas Meyers által bizonyított izomláncok működésén alapul a Funkcionális tréning, mely a hétköznapi mozgások helyes végrehajtásának megtanításán keresztül egész testet megdolgoztatja. Olyan hétköznapi mozgásokat vesz alapul, mint a guggolás, hajlított térddel való séta, járás, fellépés, támaszkodások, húzások, emelések. Ezekben a mozgásokban tanítja meg a testnek újra a helyes stabilitás és mobilitás kontrollját. pl. egy csökkent csípő hajlítással rendelkező ember a guggolás során az ágyéki gerinc stabilitását teszi kockára, hogy végrehajtsuk a feladatot. Ezeknek a kompenzációs mintáknak a feltárása, és kijavítása segít a test használatának hatékonyabbá tételében.

A fizioterápia a teljes test integratív működésének kezelése felé halad, és lassan a szomato-szenzomotoros működések helyreállítása lesz a cél.

Nézze meg kezeléseinket, és jelentkezzen be hozzánk!

A sütik olyan kis szöveges fájlok, melyeket a weboldalak felhasználhatnak arra, hogy még hatékonyabb felhasználói élményt nyújtsanak. A jogszabályok értelmében csak az oldal működéséhez teljesen nélkülözhetetlen sütiket tárolhatjuk az Ön böngészőjében, minden egyéb más süti használatához az Ön engedélyére van szükség.

A "Minden süti engedélyezése" gombra kattintva érhető el a legjobb felhasználói élmény, valamint a további füleken egyesével is engedélyezheti a különböző célú sütiket.

Az Adatvédelem oldalon megtalál minden információt a sütikről és adatvédelemről.

Ezen sütik nélkül az oldalunk nem tudja a legjobb élményt nyújtani, bizonyos funkciók működése akadályozva lenne.

A szabályzat elfogadásával ezen sütik engedélyezésre kerülnek.

Név Szolgáltató Cél Érvényesség
PHPSESSIDsmileymed.huMunkamenet-azonosító, a látogató böngészési állapotát rögzíti az oldalbetöltések között.Munkamenet vége
cookieConsentsmileymed.huA látogató sütikkel kapcsolatos beállításait tárolja.1 év

A statisztikai adatok gyűjtése anonimizált formában történik, így a látogató semmilyen módon nem azonosítható ezen sütik tartalmából. Ezen sütik segítségével tudjuk figyelni, hogy viselkednek a látogatók, ezzel is segítve minket a legjobb szolgáltatás nyújtásában.

Ezen sütik engedélyezéséhez kattintson az 'Engedélyez' jelölőnégyzetre, majd az 'Elfogadom', vagy a párbeszédpanelt bezárva a 'Minden süti engedélyezése' gombra.

Név Szolgáltató Cél Érvényesség
_gasmileymed.huA Google Analytics által létrehozott egyedi azonosító a látogatottsági statisztika elkészítéséhez.2 év
_gidsmileymed.huA Google Analytics által létrehozott egyedi azonosító a látogatottsági statisztika elkészítéséhez.Munkamenet vége
_gat_*smileymed.huA Google Analytics használja a lekérések gyakoriságának szabályzására.Munkamenet vége
Fel