A test rendszere kiismerhető: 4 biomechanikai szabály, amivel a sérülések nagy része elkerülhető

1. A gravitáció – a láthatatlan erő, ami egész nap lefelé húz

Akár tetszik, akár nem, a gravitáció a nap 24 órájában lefelé húz minket. A tested folytonos küzdelmet folytat ezzel a láthatatlan erővel.

Képzeld el a gerincedet, mint egy gótikus katedrális oszlopát. Ha az oszlop egyenesen áll, a felette lévő tető súlya egyenletesen oszlik el, és a szerkezet stabil. De mi történik, ha az oszlopot megdöntöd? A gravitáció azonnal elkezdi lefelé húzni a megdőlt szerkezetet, a tartóelemek pedig óriási feszültség alá kerülnek, hogy megakadályozzák az összeomlást.

Ugyanez történik a nyakadban és a hátadban is, amikor előregörnyedsz a telefonod vagy a laptopod felett. A fejed súlya kb. 5 kilogramm. Ám ahogy a fejed előredől, a gravitáció miatt a nyakcsigolyáidra nehezedő teher akár a 25-30 kilogrammot is elérheti! Nem csoda, ha este beáll a nyakad: a hátizmaid egész nap egy 30 kilós súlyt tartottak a szakadék felett.

2. A láncreakció szabálya: a „joint-by-joint" (ízületről ízületre) elv

Gray Cook és Michael Boyle neves szakemberek fedezték fel azt a pofonegyszerű törvényszerűséget, ami megváltoztatta a mozgásszervi terápiát. Az emberi test ízületei felváltva igénylik a megtartást és a mozgékonyságot (mobilitást).

Ha alulról felfelé haladunk a testen, a lánc így néz ki:

• boka: mobilitás (hajlik minden irányba),
• térd: megtartás (csak egy síkban tud mozogni),
• csípő: mobilitás (óriási mozgásterjedelem),
• derék (ágyéki gerinc): megtartás (a test tartóoszlopa),
• hát (háti gerinc): mobilitás (rotáció és hajlás).

Ha az egyik láncszem elromlik, a szomszédja próbálja megmenteni a helyzetet.

Képzeld el a munkahelyi csapatot, ahol Mobilitás kolléga ellustul, és nem csinál semmit. Ekkor a mellette ülő Stabilitás kollégának kell elvégeznie az ő munkáját is. Egy idő után a túlhajszolt kolléga kiég és összeomlik.

Ha a csípőd bemerevedik az egész napos üléstől (elveszíti a mobilitását), a derekadnak kell besegítenie (elveszíti a stabilitását, és túlzottan megmozdul). Az eredmény? Derékfájás. De a hiba nem a derekadban volt, hanem a lusta csípődben!

3. Az irodai dolgozók átka: a felső és alsó keresztszindróma

Amikor órákon át ülsz a számítógép előtt, a tested alkalmazkodik a pozícióhoz: egyes izmaid túlfeszülnek és megrövidülnek, míg mások kikapcsolnak és megnyúlnak. Ezek az izomegyensúly-bontások mintázatot alkotnak, amelyet, ha összekötsz egy képzeletbeli vonallal, egy X-et (keresztet) kapsz.

Felső keresztszindróma

A mellizom és a felső csuklyásizom túlfeszül, a mély nyakhajlítók és a lapockazáró izmok elgyengülnek. Eredmény: előretolt fej, görnyedt vállak, krónikus nyak- és vállfájdalom.

Alsó keresztszindróma

A csípőhorpasz és a derékizmok megrövidülnek, míg a farizmok és a hasizmok „elalszanak". Eredmény: kacsázó járás, túlzottan előredőlő medence és sajgó derék.

4. A rotációs terhelés – a csavaró erő, amit a gerinc nehezen visel

A csontjaink és ízületeink nagyon jól bírják a felülről lefelé rájuk ható erőt-nyomást. Amivel viszont nagyon nehezen birkóznak meg, az a rotációs terhelés, vagyis a csavaró erő.

Képzelj el egy nedves törölközőt. Ha csak simán megnyomod, nem történik semmi. De ha elkezded két irányba csavarni, a szálak megfeszülnek, és a víz kiszorul belőle.

A gerincünkben lévő porckorongok pontosan így működnek. Ha felemelsz egy nehéz rekesz ásványvizet a földről, a derekad bírja. De ha emelés közben elfordulsz, megcsavarod a törzsedet, a porckorong rostjai megcsavarodnak, a belső nyomás a többszörösére ugrik, és ilyenkor történik meg a baj: a porckorong kiszakad, kialakul a sérv.

Jó tanács: mindig a lábaddal fordulj a teher irányába, ne a gerinced csavarásával!

Mi történik, ha megborul a rendszer? A térdműtét esete

A fent leírt elvek nem elvont elméletek. Nézzük meg, hogyan kapcsolódnak össze a való életben egy klasszikus térdműtét (például egy elülső keresztszalag-szakadás vagy porcleválás) kapcsán!

A térdünk nem tud önálló döntéseket hozni, mert felülről a csípő, alulról a boka korlátozza.

A láncreakció: ha a bokád merev, vagy a farizmaid elgyengültek (alsó keresztszindróma), a combcsontod minden lépésnél vagy ugrásnál befelé fog csavarodni.

A katasztrófa: a térd stabilitásra lett tervezve (csak hajlítani és nyújtani kellene tudnia szabadon). Amikor a befelé dőlő csípő miatt rotációs (csavaró) terhelés éri a hajlított térdet, a szalagok és a porcok nem bírják a nyíróerőt, és elszakadnak. Jön a műtét.

A csapda a műtét után: az orvos elvégzi a térdműtétet, a sebész megmenti az ízületet. De ha a rehabilitáció során csak a térdet tornáztatják, a műtött térd pár év múlva újra megadja magát. Miért? Mert nem a térd volt a hibás. A sérülést a gyenge csípő és a merev boka okozta (joint-by-joint elv).

Egy igazán sikeres térdműtét utáni rehabilitáció ezért sosem csak a térdről szól: az egész test biomechanikai egyensúlyát kell helyreállítani. A SmileyMedben Budapesten pontosan ezért mindig a teljes mozgásláncot vizsgáljuk, nem csak a fájó pontot.

A tanulság a jövőre nézve

A test egy intelligens hálózat. Ha valahol fájdalmat érzünk, ne csak a fájdalom helyét kezeltessük! Kérdezzük meg magunktól vagy a szakembertől:

• „Vajon a gravitáció húz félre?"
• „Vajon egy másik, merev ízületem miatt szenved ez a részem?"

Ne várd meg, amíg a helytelen terhelésből műtét lesz. Figyelj a tested jelzéseire, erősítsd a stabil pontokat, lazítsd a mobilis ízületeket, és kerüld a veszélyes csavaró mozdulatokat!

A SmileyMed csapata a teljes biomechanikai láncot vizsgálja – nem csak ott keresi a megoldást, ahol fáj. Így előzhető meg a sérülés, és így lesz tartós egy műtét utáni rehabilitáció.

Személyes és működő rehabilitáció. SmileyMed.

➡ Időpontfoglalás: https://smileymed.hu/idopontfoglalas